ekszerteknos

Ebben a t�m�ban azt�n a minim�lis �letfelt�telek biztos�t�s�t�l az �llatok k�ros agyon-tutujgat�s�ig szinte minden belef�r. A gondoz�s legnagyobb ellens�ge a tudatlans�g, �s a bek�pzelts�g. Ha ez r�ad�sul egyszerre �rv�nyes�l, az m�r katasztr�fa. Sok embernek fogalma nincs r�la, hogy kellene azt az �llatot tartani, de mivel m�g �l, meg van gy�z�dve r�la, hogy j�l csin�lja. �s ez a legrosszabb, mert tudatlans�ga k�vetkezt�ben nem is veszi �szre, ha valami nem j�, nem veszi �szre, hogy beteg az �llat, csak ha m�r esetleg elpusztul. �s akkor is meggy�zi a lelkiismeret�t valami hallatlan buta dologgal, elh�r�tva mag�r�l a felel�ss�get.
Mit nevez�nk tulajdonk�ppen gondoz�snak? Az �kszertekn�s�k eredeti �l�hely�nek h�m�rs�kleti, k�rnyezeti, �s �lelemszerz�si lehet�s�geinek megval�s�t�sa lehet�s�g szerint min�l "term�szetesebb" k�r�lm�nyek k�z�tt, egy megfelel� m�ret� akvaterr�riumba. Ha ezt a h�rom felt�telt norm�lis k�r�lm�nyek k�z�tt biztos�tani tudjuk, az �kszertekn�s m�r j�l �rezheti mag�t. Sajnos l�ttam is, �s sokat hallok olyan esetr�l, ahol az �kszertekn�s�k nagyon sil�ny k�rnyezetben �lnek. �that� szag terjeng a lak�sban a tekn�s�k viz�t�l, vagy a tekn�s�knek az volt a legnagyobb mozg�sa, ha egym�sra m�szhattak, mert t�bb hely�k nem nagyon volt. P�rizsival etett�k �ket, mert az a legolcs�bb. Term�szetesen ennek megfelel�en a p�rizsiba nincs is semmi, ami t�panyagnak tekinthet� lenne. Az ilyen helyen a kutya, vagy macska is hasonl� sorsra van �t�lve. L�ttam m�r viszont csili-vili, m�regdr�ga akvaterr�riumot, mely a lak�s d�sze is volt. T�nyleg szuperul n�zett ki, csobog�, sz�k�k�t, v�zes�s, meg minden. Csak egy baja volt, amivel a gazda nem igen t�r�d�tt, de az �kszertekn�s�k el�g pocs�kul �rezhett�k magukat. Szinte minden sima m�anyagb�l k�sz�lt ut�nzat volt, aminek k�vetkezt�ben a tekn�s�k j�form�n sehol nem tudtak megkapaszkodni, alig-alig tudtak kim�szni napozni.
Olvastam valahol, �s teljesen egyet �rtek vele, a tekn�s�k nem Barby-bab�k, hogy �lland�an k�zbe vegy�k, mutogassuk, produk�ltassuk �ket. Minden ilyen felv�telt-kiv�telt val�ban stresszk�nt �lnek �t, ami nem igaz�n haszn�l nekik. �ltal�ban ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt v�lnak ijed�ss�, menek�lnek minden mozdulatra a v�zbe. Ez megint csak nem a f�rges�g jele, hisz egy nagyon beteg �llat is k�pes �szt�nszer�en menek�lni. Az ijedts�get k�tf�lek�ppen is orvosolhatjuk.
Egyr�szt ne bolygassuk �ket, megszokj�k mozg�sunkat, �s nem fognak f�lni.
M�sr�szt javaslom a k�zb�l val� etet�st, azaz ne dobjuk a v�zbe a kaj�t, hanem fogjuk meg az ujjunk k�z�, �s �gy ny�jtsuk neki. F�l �ves, egy �ves kort�l m�r lehet akkora darabokat adni az �kszertekn�s�knek, melyet, ha egy kicsit nehezen is, de meg lehet fogni.
Hogy f�l�nk t�le, mert megharap? Egyr�szt minek tartunk olyan �llatot, amelyikt�l f�l�nk. M�sr�szt a tekn�s nem harap, nincs is foga. Az igaz, hogy a kifejlett �kszertekn�s harap�sszer� mozdulata el�g er�sen meg tudja fogni az ember b�r�t, mint egy jobbfajta ruhacsipesz, de ha m�r kiskor�ban megszokja, hogy nincs b�ntva, nem nagyon t�rt�nik ilyesmi. Ha m�gis tartunk t�le, hogy "bekapja az ujjunkat", haszn�ljunk v�kony, karcs� m�anyag csipeszt (f�met nem aj�nlatos, mert fels�rtheti a tekn�s sz�j�t). A l�nyeg, hogy megszokja a mozdulatot, nem fog f�lni, ha m�s miatt fel� ny�lunk, mert azt gondolja, �telt kap. Fontos, hogy ezt komolyan is gondoljuk, ne csak a saj�t, vagy m�sok sz�rakoztat�s�ra bolond�tsuk a tekn�st. Egy id� ut�n veszi a lapot, �s b�rmit tesz�nk, ez nem fog m�k�dni, m�g akkor sem, ha t�nyleg etetni akarjuk. Ezek a kontaktusok szerintem fontosak az ember �s a tekn�s k�z�tt, f�leg a tekn�s �rdek�ben. Sokkal nyugodtabb, stresszmentes lesz, szinte magunkhoz tudjuk h�vni egy-egy �tkez�skor megszokott mozdulatainkkal. Ezzel m�r �rdemes dicsekedni, b�szk�lkedni a bar�t-bar�tn� el�tt. Mert ez m�r komoly, eredm�nyes munk�nk gy�m�lcse.