ekszerteknos

Az �kszertekn�s�k k�ztudottan moh� �llatok, am�g meg nem telik a hasuk, egym�st arr�bb l�kve nyomulnak az �tel�rt. Arr�l, hogy mit adjunk enni az �kszertekn�s�knek, el�gg� egy�ntet� a v�lem�ny. A f� t�pl�l�k az �l�, vagy fagyasztott hal. A fagyasztott halat ne forr� v�zben olvasszuk ki, mert a hal h�sa ez id� alatt sz� szerint sz�tf�, mire kiolvad. A tekn�s�kh�z ker�lve olyan lesz, mint a f�zel�k. A kishalakat egyben, az esetleges nagyobb halakat felv�gva adjuk oda. A m�g kicsi �kszertekn�s�knek els�sorban v�r�s sz�nyogl�rv�t, v�zibolh�t, tubifex-et �rdemes adni. A tubifex-el �rdemes vigy�zni. Etet�s el�tt legal�bb 2x �bl�ts�k �t. A most felsoroltakb�l nem szabad "bev�s�rolni", nagyobb mennyis�get venni, csak akkor, ha fagyasztott �llapotba vessz�k. Ha nincs fagyasztva, 1-3 napn�l tov�bb ne tartsuk egyiket sem, am�gy is elpusztulnak, a l�rv�k val�sz�n� beb�boz�dnak. Vegy�k a f�rads�got, �s h�tk�znap mindig hozzunk frisset. A nagyobb �kszertekn�s�k etet�se ennyire nem k�r�lm�nyes. M�ret�kt�l f�gg�en vegy�nk �l�, vagy fagyasztott halat (�n a fagyasztott halat aj�nlom). Sz�mukra m�r bev�s�rolhatunk tartal�kba is nagyobb mennyis�get. Egyes helyeken lehet kapni nagyobb, k�zepes, kicsi m�ret� fagyasztott halat. Ezzel az etet�s�k is k�nnyebb, mert ak�r egyszerre is le tudj�k nyelni a megfelel� m�ret� halat, �gy a viz�k a marad�kokt�l nem nagyon koszol�dik. Bev�lt szok�s, �s nagyon aj�nlott, hogy egy k�l�n ed�nyben etess�k a tekn�s�ket, s�t �rdemes k�l�n-k�l�n etetni �ket, ha t�bben vannak. Ilyenkor nincs rivaliz�l�s, nyugodtabban esznek. T�bb �ves tapasztalataim szerint a legegyszer�bb a fagyasztott hallal val� etet�s. Mindig lehet kapni. T�p�rt�kben ugyanaz, mint az �l� hal, �s hosszabb id�re be lehet pakolni a h�t�l�d�ba nagyobb mennyis�get. Persze van, aki m�r csak a l�tv�ny�rt is ink�bb a nehezebben beszerezhet�, �ltal�ban dr�g�bb �l�halat v�lasztja. A m�sik nagyon cs�b�t� eles�g, a k�l�nb�z� sz�r�tott term�kek (halak, garn�l�k, r�kok, stb.). Csak kieg�sz�t�k�nt adjuk! Ugyanis ezeknek a sz�r�tott term�keknek, b�r a tekn�s�k szeretik, nincs j�form�n semmi tartalma, csak egy sz�raz v�z. Kalcium, vitamin, ami a legjobban kell, j�form�n nincs benne!
Ami adhat� m�g: lisztkukac (�vatosan, mert nagyon zs�ros), kisebb csig�k, v�zicsig�k, l�gy, p�k, f�ldigiliszta (szint�n zs�ros), sz�cske, t�cs�k, stb.
Az �n feln�tt �kszertekn�seim el�szeretettel kaj�lnak a kutya h�skonzerv�b�l is (m�sokt�l hallottam, hogy nekik meg a cica-konzerv a men�).
Az �kszertekn�s�k szeretik, �s sz�ks�g�k is van n�v�nyi �telekre. Sal�ta, kivi, anan�sz, s�rgar�pa, ehet� v�zin�v�nyek, paradicsom, spen�t, stb. M�g nem pr�b�ltam d�ligy�m�lcs�t konzervb�l adni, de a tart�s�t�szerek miatt nem is fogom kipr�b�lni. M�snak sem aj�nlom.
Az �kszertekn�s�k �let�k sor�n folyamatosan �llnak �t egyes �tkez�si fajt�kra. Kiskorukban az apr�, k�nnyen ehet�, em�szthet� t�pl�l�kokat v�lasztj�k. 1 �ves korukt�l a hal lesz a f� t�pl�l�kuk. Kifejlett korukra m�r a hal, �s a n�v�nyi t�pl�l�k kezd egyens�lyba ker�lni. A k�s�bbiek folyam�n, f�leg �reg korukra a n�v�nyi t�pl�l�kok egyre jobban els�dlegess� v�lnak. Ha a z �l�, vagy fagyasztott hal a f� �tel, ez minden, sz�mukra sz�ks�ges vitamint tartalmaz. Ez mell� az �zletekben kaphat� �kszertekn�s t�pokat, vitaminokat, kieg�sz�t�ket tapasztalatb�l tudom aj�nlani, csak ne ez legyen a f� fog�s!
Az �kszertekn�s�k etet�si rendj�r�l szint�n el�gg� megoszlanak a v�lem�nyek. Nagy �ltal�noss�gban elfogadott v�lem�ny, hogy a kicsi, 1 �vn�l fiatalabb �kszertekn�st lehet�s�g szerint minden nap etess�k. Azt�n sz�p lassan �t�llhatunk a 2 napi, 4-7 �ves kor k�z�tt a heti k�tszeri etet�sre. 7 �ves kor felett m�r lehet ak�r a heti egyszeri �tkez�st is alkalmazni.
Nagyon fontos az etet�s rendszeress�ge, �s az id�pontja. Az �kszertekn�s�k ugyanis nagyon hajlamosak r�, hogy a "szok�sok rabj�v�" v�ljanak. Egy id� ut�n k�pesek "megtanulni", mikor kapnak kaj�t. Ha kitartunk m�dszeresen a meghat�rozott id�ben t�rt�n� etet�s mellett, egy id� ut�n elfelejteni sem tudjuk. Ugyanis, ha megszokj�k, hogy p�ld�ul este 6-kor kapnak enni, 5-ig sz�pen elvannak. Majd lassan kezdenek "�hen halni", taposs�k a vizet rendesen, amit legk�s�bb 6 �ra k�r�l biztos, hogy �szre vesz az ember, �s esz�be jut az etet�s, ha esetleg v�letlen valami miatt elfelejtette volna.
A 2-3 napi, heti etet�si rendszerben lehet a legjobban kihaszn�lni a vitaminok, kieg�sz�t�k adagol�s�t. N�lam ez hossz� id� �ta �gy m�k�dik, hogy szerd�n kapnak n�v�nyeket, gy�m�lcs�ket, h�t v�g�n, szombaton d�lel�tt van a f�etet�s, fagyasztott hal (kiv�ve a piciket). A t�bbi napokon, mikor �ppen eszembe jut, adok nekik egy kis ezt-azt. Hol vitamint, hol kalciump�tl�t, hol t�pot, vagy �ppen sz�v-mix-t. �ltal�ban csak d�lut�n, mert akkor vagyok otthon, de el�fordul, hogy d�lel�tt is. �s mindig csak egy eg�szen keveset. Megszokt�k, �s nincs "�hen hal�s jelenet" a t�bbi kaj��rt, mert tudj�k, hogy csak ennyit kapnak. Kiv�ve szombaton, ha d�lel�tt valami miatt nem �rek r�. D�l k�r�l m�r megy a "m�sor".
Az �kszertekn�s�k meg�rzik az �vszakok v�ltoz�sait, �s ez befoly�solja mozg�sukat, �tkez�s�k mennyis�g�t. �szt�l tavaszig �rz�kelhet�en kevesebbet esznek, mint ny�ron. A tekn�s�knek, mint ahogy m�r eml�tettem, nem igen van ellens�g�k, mivel egy t�bb milli� �ves evol�ci�s csoda, a tekn�sp�nc�l v�di test�ket. A fogs�gban tartott tekn�s�kn�l ez viszont bizonyos vesz�lyeket is rejt mag�ba. Egyr�szt bizonyos betegs�gek, vitaminhi�nyok els�sorban a p�nc�lra vannak kihat�ssal. Felpuhulhat, szil�rds�ga cs�kken�s�vel k�nnyen t�r�kenny� v�lhat, ami v�gzetes is lehet a tekn�s sz�m�ra. De lehet ennek ellent�te is, a t�lzott gondoskod�s �s figyelmetlens�g k�vetkezt�ben el�fordul� elh�z�s. Ez m�g vesz�lyesebb lehet, mert neh�z �szrevenni. Ugyanis a tekn�sp�nc�lnak van egy meghat�rozott m�rete, mely a tekn�s fejl�d�s�vel szinkronban n�vekszik. Ha viszont a tekn�st t�lt�pl�ljuk, elhizlaljuk, bizonyos m�rt�kben akkor is a p�nc�l adta m�reten bel�l kell maradnia. Ekkor viszont a bels� szerveknek m�r nincs hely elf�rni, sz� szerint lassan �sszeszorulnak, ami a tekn�s pusztul�s�hoz vezethet. Ez�rt kell a tekn�s�ket szisztematikusan etetni, hogy mindig tudjuk, mikor, mennyit kaptak.
A tekn�s�k hajlamosak, hogy n�ha megegy�k az �r�l�k�ket. Nincs r� eddig elfogadhat� magyar�zat, de nem kell megijedni. �k tudj�k, de mi m�g nem, hogy ezt mi�rt teszik. Mivel a megfigyel�sek szerint ezek �ltal�ban �tkez�s ut�n t�rt�nt esetek, val�sz�n�nek tartj�k, hogy a tekn�s�k em�szt�s�vel, vagy annak el�seg�t�s�vel lehet kapcsolatba.
Egy l�nyeges k�rd�s m�g, hogy mennyit adjunk enni az �kszertekn�snek. Ebben is el�gg� megoszlanak a v�lem�nyek, de van k�t �ltal�nosan elfogadott meg�llap�t�s, melyet mindenki tud alkalmazni kiindul�snak.

1. • A kifejlett tekn�s rendszeres etet�se eset�n egyszeri t�pl�l�kmennyis�ge kb. a fej-nyak m�ret�nek megfelel� mennyis�g�. Hogy ez honnan alakult ki, nem tudom, de tapasztalatom szerint igaz. Term�szetesen a fiatal, kicsi �llatokn�l ez nem eg�szen igaz, ar�nyosan j�val kevesebb, de egy p�r pr�b�lgat�s ut�n kialakul egy val�sz�n�leg elfogadhat� mennyis�g.
   • Mivel moh� �llat, ennek megfelel�en is eszik. A kifejlett �kszertekn�s az ujjnyi vastag halakat egyben nyeli le, m�g a farka kil�tszik a sz�j�n, de m�r megy a k�vetkez��rt. Na, amikor m�r kezdi forgatni, v�logatni, azt a darabot m�g hagyjuk ott, de m�sikat m�r ne adjunk.

Z�lds�get, n�v�nyt, gy�m�lcs�t, teljes �rt�k� granul�tumot, vitamint, sz�v-mixet, mikor �ppen mit adunk, csak sz�rjuk be egy keveset nekik, majd kb. f�l �ra m�lva a marad�kot, ha van, szedj�k ki. Egy id� ut�n megtapasztaljuk a k�l�nb�z� mennyis�geket, �gy a marad�k, el nem fogyasztott kaja egyre kevesebb lesz. A tekn�s�k is egym�st�l elt�r� egy�nis�gek, mint az emberek. �gy k�z�tt�k is van, amelyik kevesebbet, vagy t�bbet eszik, mint a vele egykor� t�rsa. L�nyeges, hogy ne maradjon �telmarad�k a v�zben, ha a hely�k�n etetj�k, vagy nasit adunk nekik. �rdemes venni egy pici, s�r� halh�l�t, mellyel �gyesen ki lehet hal�szni az ilyeneket. Ne mondjuk azt, hogy majd megeszik, mert nem tudjuk el�re, hogy az mikor fog megt�rt�nni. Addigra lehet, hogy m�r rontja a v�zmin�s�get, a nagyobb darabok pedig elt�m�tik a sz�r�t.