ekszerteknos

Az ékszerteknősök köztudottan mohó állatok, amíg meg nem telik a hasuk, egymást arrébb lökve nyomulnak az ételért. Arról, hogy mit adjunk enni az ékszerteknősöknek, eléggé egyöntetű a vélemény. A fő táplálék az élő, vagy fagyasztott hal. A fagyasztott halat ne forró vízben olvasszuk ki, mert a hal húsa ez idő alatt szó szerint szétfő, mire kiolvad. A teknősökhöz kerülve olyan lesz, mint a főzelék. A kishalakat egyben, az esetleges nagyobb halakat felvágva adjuk oda. A még kicsi ékszerteknősöknek elsősorban vörös szúnyoglárvát, vízibolhát, tubifex-et érdemes adni. A tubifex-el érdemes vigyázni. Etetés előtt legalább 2x öblítsük át. A most felsoroltakból nem szabad "bevásárolni", nagyobb mennyiséget venni, csak akkor, ha fagyasztott állapotba vesszük. Ha nincs fagyasztva, 1-3 napnál tovább ne tartsuk egyiket sem, amúgy is elpusztulnak, a lárvák valószínű bebábozódnak. Vegyük a fáradságot, és hétköznap mindig hozzunk frisset. A nagyobb ékszerteknősök etetése ennyire nem körülményes. Méretüktől függően vegyünk élő, vagy fagyasztott halat (én a fagyasztott halat ajánlom). Számukra már bevásárolhatunk tartalékba is nagyobb mennyiséget. Egyes helyeken lehet kapni nagyobb, közepes, kicsi méretű fagyasztott halat. Ezzel az etetésük is könnyebb, mert akár egyszerre is le tudják nyelni a megfelelő méretű halat, így a vizük a maradékoktól nem nagyon koszolódik. Bevált szokás, és nagyon ajánlott, hogy egy külön edényben etessük a teknősöket, sőt érdemes külön-külön etetni őket, ha többen vannak. Ilyenkor nincs rivalizálás, nyugodtabban esznek. Több éves tapasztalataim szerint a legegyszerűbb a fagyasztott hallal való etetés. Mindig lehet kapni. Tápértékben ugyanaz, mint az élő hal, és hosszabb időre be lehet pakolni a hűtőládába nagyobb mennyiséget. Persze van, aki már csak a látványért is inkább a nehezebben beszerezhető, általában drágább élőhalat választja. A másik nagyon csábító eleség, a különböző szárított termékek (halak, garnélák, rákok, stb.). Csak kiegészítőként adjuk! Ugyanis ezeknek a szárított termékeknek, bár a teknősök szeretik, nincs jóformán semmi tartalma, csak egy száraz váz. Kalcium, vitamin, ami a legjobban kell, jóformán nincs benne!
Ami adható még: lisztkukac (óvatosan, mert nagyon zsíros), kisebb csigák, vízicsigák, légy, pók, földigiliszta (szintén zsíros), szöcske, tücsök, stb.
Az én felnőtt ékszerteknőseim előszeretettel kajálnak a kutya húskonzervéből is (másoktól hallottam, hogy nekik meg a cica-konzerv a menő).
Az ékszerteknősök szeretik, és szükségük is van növényi ételekre. Saláta, kivi, ananász, sárgarépa, ehető vízinövények, paradicsom, spenót, stb. Még nem próbáltam déligyümölcsöt konzervből adni, de a tartósítószerek miatt nem is fogom kipróbálni. Másnak sem ajánlom.
Az ékszerteknősök életük során folyamatosan állnak át egyes étkezési fajtákra. Kiskorukban az apró, könnyen ehető, emészthető táplálékokat választják. 1 éves koruktól a hal lesz a fő táplálékuk. Kifejlett korukra már a hal, és a növényi táplálék kezd egyensúlyba kerülni. A későbbiek folyamán, főleg öreg korukra a növényi táplálékok egyre jobban elsődlegessé válnak. Ha a z élő, vagy fagyasztott hal a fő étel, ez minden, számukra szükséges vitamint tartalmaz. Ez mellé az üzletekben kapható ékszerteknős tápokat, vitaminokat, kiegészítőket tapasztalatból tudom ajánlani, csak ne ez legyen a fő fogás!
Az ékszerteknősök etetési rendjéről szintén eléggé megoszlanak a vélemények. Nagy általánosságban elfogadott vélemény, hogy a kicsi, 1 évnél fiatalabb ékszerteknőst lehetőség szerint minden nap etessük. Aztán szép lassan átállhatunk a 2 napi, 4-7 éves kor között a heti kétszeri etetésre. 7 éves kor felett már lehet akár a heti egyszeri étkezést is alkalmazni.
Nagyon fontos az etetés rendszeressége, és az időpontja. Az ékszerteknősök ugyanis nagyon hajlamosak rá, hogy a "szokások rabjává" váljanak. Egy idő után képesek "megtanulni", mikor kapnak kaját. Ha kitartunk módszeresen a meghatározott időben történő etetés mellett, egy idő után elfelejteni sem tudjuk. Ugyanis, ha megszokják, hogy például este 6-kor kapnak enni, 5-ig szépen elvannak. Majd lassan kezdenek "éhen halni", tapossák a vizet rendesen, amit legkésőbb 6 óra körül biztos, hogy észre vesz az ember, és eszébe jut az etetés, ha esetleg véletlen valami miatt elfelejtette volna.
A 2-3 napi, heti etetési rendszerben lehet a legjobban kihasználni a vitaminok, kiegészítők adagolását. Nálam ez hosszú idő óta úgy működik, hogy szerdán kapnak növényeket, gyümölcsöket, hét végén, szombaton délelőtt van a főetetés, fagyasztott hal (kivéve a piciket). A többi napokon, mikor éppen eszembe jut, adok nekik egy kis ezt-azt. Hol vitamint, hol kalciumpótlót, hol tápot, vagy éppen szív-mix-t. Általában csak délután, mert akkor vagyok otthon, de előfordul, hogy délelőtt is. És mindig csak egy egészen keveset. Megszokták, és nincs "éhen halás jelenet" a többi kajáért, mert tudják, hogy csak ennyit kapnak. Kivéve szombaton, ha délelőtt valami miatt nem érek rá. Dél körül már megy a "műsor".
Az ékszerteknősök megérzik az évszakok változásait, és ez befolyásolja mozgásukat, étkezésük mennyiségét. Ősztől tavaszig érzékelhetően kevesebbet esznek, mint nyáron. A teknősöknek, mint ahogy már említettem, nem igen van ellenségük, mivel egy több millió éves evolúciós csoda, a teknőspáncél védi testüket. A fogságban tartott teknősöknél ez viszont bizonyos veszélyeket is rejt magába. Egyrészt bizonyos betegségek, vitaminhiányok elsősorban a páncélra vannak kihatással. Felpuhulhat, szilárdsága csökkenésével könnyen törékennyé válhat, ami végzetes is lehet a teknős számára. De lehet ennek ellentéte is, a túlzott gondoskodás és figyelmetlenség következtében előforduló elhízás. Ez még veszélyesebb lehet, mert nehéz észrevenni. Ugyanis a teknőspáncélnak van egy meghatározott mérete, mely a teknős fejlődésével szinkronban növekszik. Ha viszont a teknőst túltápláljuk, elhizlaljuk, bizonyos mértékben akkor is a páncél adta méreten belül kell maradnia. Ekkor viszont a belső szerveknek már nincs hely elférni, szó szerint lassan összeszorulnak, ami a teknős pusztulásához vezethet. Ezért kell a teknősöket szisztematikusan etetni, hogy mindig tudjuk, mikor, mennyit kaptak.
A teknősök hajlamosak, hogy néha megegyék az ürüléküket. Nincs rá eddig elfogadható magyarázat, de nem kell megijedni. Ők tudják, de mi még nem, hogy ezt miért teszik. Mivel a megfigyelések szerint ezek általában étkezés után történt esetek, valószínűnek tartják, hogy a teknősök emésztésével, vagy annak elősegítésével lehet kapcsolatba.
Egy lényeges kérdés még, hogy mennyit adjunk enni az ékszerteknősnek. Ebben is eléggé megoszlanak a vélemények, de van két általánosan elfogadott megállapítás, melyet mindenki tud alkalmazni kiindulásnak.

1. • A kifejlett teknős rendszeres etetése esetén egyszeri táplálékmennyisége kb. a fej-nyak méretének megfelelő mennyiségű. Hogy ez honnan alakult ki, nem tudom, de tapasztalatom szerint igaz. Természetesen a fiatal, kicsi állatoknál ez nem egészen igaz, arányosan jóval kevesebb, de egy pár próbálgatás után kialakul egy valószínűleg elfogadható mennyiség.
   • Mivel mohó állat, ennek megfelelően is eszik. A kifejlett ékszerteknős az ujjnyi vastag halakat egyben nyeli le, még a farka kilátszik a száján, de már megy a következőért. Na, amikor már kezdi forgatni, válogatni, azt a darabot még hagyjuk ott, de másikat már ne adjunk.

Zöldséget, növényt, gyümölcsöt, teljes értékű granulátumot, vitamint, szív-mixet, mikor éppen mit adunk, csak szórjuk be egy keveset nekik, majd kb. fél óra múlva a maradékot, ha van, szedjük ki. Egy idő után megtapasztaljuk a különböző mennyiségeket, így a maradék, el nem fogyasztott kaja egyre kevesebb lesz. A teknősök is egymástól eltérő egyéniségek, mint az emberek. Így közöttük is van, amelyik kevesebbet, vagy többet eszik, mint a vele egykorú társa. Lényeges, hogy ne maradjon ételmaradék a vízben, ha a helyükön etetjük, vagy nasit adunk nekik. Érdemes venni egy pici, sűrű halhálót, mellyel ügyesen ki lehet halászni az ilyeneket. Ne mondjuk azt, hogy majd megeszik, mert nem tudjuk előre, hogy az mikor fog megtörténni. Addigra lehet, hogy már rontja a vízminőséget, a nagyobb darabok pedig eltömítik a szűrőt.