Legelőszőr is egy kis fogalom-zavart kell tisztázni. Annak ellenére, hogy a "liter" kifejezés az elfogadott, közismert, az itt megadott akvárium, akvaterrárium méretek az életterükhöz szükséges méretek adatai, és nem az ezekben lévő szükséges vízmennyiség adatai. A szükséges vízmennyiség külön van említve!
Az emberek köztudatában az ékszerteknősről az 50.- Ft-s nál alig nagyobb kis állat jut az eszébe, melyeket az üzletekben lát. Lehet egyes üzletekben kapni olyan ékszerteknős faját, melynek a mérete kifejlett korban sem haladja meg a 6-8 cm-t, de ez ritkaság, nem jellemző. A megszokott, otthon tartott teknősfajok nem ezek közül kerülnek ki. Tény, hogy a pici teknősök 3-5 cm nagyságúak, még akár egy kisebb konyhai műanyag edényben is kényelmesen elférnek, viszont megfelelő tartási körülmények között a teknős szépen fejlődik, növöget, az évek során akár 25-30 cm-s re is megnőnek. Egy kifejlett felnőtt pár tartásához már legalább egy kb. 300-400 literes (60 cm x 60cm x 100-120 cm) akvaterrárium szükséges a nagyjából megfelelő élettér kialakításához, mely közel félig van vízzel.
Általánosan elfogadott minimális méret:
Akvaterrárium hossza = hátpáncél hossz x 5 (cm)
Akvaterrárium széle = hátpáncél hossz x 3 (cm)
Akvaterrárium magassága = hátpáncél szélessége x 1,5 (cm) + hátpáncél hossz (cm) + 5 cm
hátpáncél szélessége x 1,5 = Ekkora minimális vízmagasságnak kell lennie.
hátpáncél hossz = Ez a méret szükséges, hogy a napozóhelyről felágaskodva ne tudjon kimászni. Bár eléri a tetejét, de a hátsó lábaival nem tud megkapaszkodni az üveg oldalán.
5 cm = biztonsági méret, a napozó víz fölé emelkedő részének véleményezett mérete.
Életterük kialakításánál vegyük figyelembe, hogy az első 5-7 év alatt fejlődik a leglátványosabban. Tehát az első helyük kialakításánál már olyan méretet válasszunk, ami ugyan nem túl nagy (ez egyébként egyáltalán nem baj, csak "látvány szempontjából" eltűnik benne a pici teknős), de nem kell már jövőre kicserélni nagyobbra. Az első években elegendő egy jól berendezett 50-100 literes akvaterrárium is, melyben a kis teknősünk jól mutat, de az idő múlásával majd egy nagyobbról kell gondoskodni. A teknősök megfigyelésénél, bár többször láttak kisebb-nagyobb csoportokba verődött teknősöket, semmi nyomot nem találtak arra, hogy valamilyen közösségben élnének. Ennek ellenére a fajfenntartás, és az élet rendje alapján ezeket az előbb említett méreteket egy teknősre, vagy egy párra vonatkoztatják. Több nőstény, vagy főleg egy-több nőstény, és több hím teknős esetén (a párzáskori rivalizálást is figyelembe véve) ezeket a méreteket lehetőség szerint jelentősen növelni kell.
A világítás, a napozó
Az ékszerteknősök előszeretettel napoznak. Eredetileg a génjeikben van, hogy a természetes nap sugara táplálja, erősíti a páncéljukat (A és D vitaminok). Ezért ezt akkor is igénylik, ha a napsütést a lakásban lámpával "pótoljuk". A napozó kialakítására, nagyságára eléggé eltérő vélemények vannak, azt viszont általánosan elfogadják, hogy a kisebb méretű akvaterráriumok esetén a méret legyen kb. a vízfelület 1/3-a. Több teknős egy helyen való tartásakor a napozóhely mérete legalább akkora legyen, hogy a 3/4 részük egyszerre tudjon napozni. Legcélszerűbb úgy kialakítani (víz tetején lévő, az oldalakra felerősített, tálcaszerű napozó), hogy alatta szabad vízterület maradjon. Ezáltal a mozgási területük nem csökken jelentősen. Fontos, hogy a napot utánzó lámpa ne az akvaterráriumot világítsa meg, hanem a napozóhelyüket melegítse. A lámpát olyan távolságra kell állítani, hogy esetleg egymásra felkapaszkodva ne érhessék el. Az égő teljesítménye legyen akkora, hogy ebből a biztonságos távolságból is kellő, nem túl nagy meleget adjon.
A következő kép egy német teknősös oldalról van. Ez egy elvi rajz, de jól látható, hogyan érdemes megoldani a napozót egy, az oldalakra felragasztott anyagból. Jól látható, hogy a napozó alatt megmarad a szabad terület, ahol a teknősök mozogni tudnak. A feljáró hossza valószínű egy kicsit el van túlozva, nem szükséges a teknősünk hosszánál hosszabbat készíteni, csak ne legyen nagyon sima a felülete, hogy meg tudjon kapaszkodni felmászásnál.
A képen az a barna, egy "úszó sziget", de ez nem szükséges tartozék.
Sokan ajánlják az UV lámpa használatát, mert ez elegendő fényenergiát, és a páncél számára hasznos vitaminokat szolgáltat. Nagyon fontos! Az UV lámpát csak szaküzletekben vegyük meg, és csak olyat, amelyet teknősökhöz, hüllőkhöz készítettek. Az UV lámpa távolságát a mellékelt adatlap ajánlása alapján állítsuk be. Amennyiben nincs ilyen adatlap, megbízható helyről tájékozódjunk a megfelelő távolság beállításáról.
Ha meg tudjuk oldani, hogy nyáron több napra az ékszerteknősök napos helyen legyenek (nem közvetlen tűző napon), akkor télire nem szükséges ez a plusz beruházás. Másik megoldás, hogy adjunk a teknősöknek "A", és "D" vitamin-pótló granulátumokat, persze nem főétkezésnek, csak kiegészítőnek, nasinak. Ezekben az esetekben elegendő egy kis lámpa felszerelése, mely kiváltja a teknősökben a napozási ösztönt.
Az aljzat
Sokan érvelnek amellett, hogy nem mindegy, mi van az akvaterrárium alján. Sóder, gyöngykavics, kőzúzalék, stb. Tulajdonképpen mindenkinek igaza van, látványnak is szép. Ajánlott, de nem feltétlenül szükséges, bár az ékszerteknősök nagy előszeretettel turkálnak az aljzatban. Az egész apró kavics alkalmazása 1 éves kor után (!) viszont ajánlott, mert az ékszerteknősök apró köveket is esznek. Mivel nincs foguk, ez segít nekik az emésztésben. Ez természetesen csak egy ajánlat, hiszen nagyon sok ékszerteknős él jelenleg is jó körülmények között, egészségesen, és mégis apró kavicsok nélkül. Arról nem is beszélve, hogy egy nagytakarítás esetén ezeket az apró köveket is érdemes átmosni, mert nagyon sok üledék marad meg közöttük, ami a későbbiek folyamán gyorsan ronthatja a friss víz minőségét. Nagyobb méretű kavicsokat, köveket viszont érdemes elhelyezni az aljzaton, mert nem csak látványnak szép, de ez segít koptatni a teknősök körmét.
Nem javasolt viszont a homok elhelyezése. Az ékszerteknősök rendszeresen, előszeretettel túrják az aljzatot, minek következtében a homokot állandóan széttúrják, majd egy erősebb lendületvétel a hátsó lábakkal, és már fel is van rendesen kavarva. Arról nem is beszélve, hogy az apró homokszemek állandóan dörzsölik, koptatják a haspáncéljukat, ami a későbbiek folyamán nem szép látvány.
A vízszűrő
Bár a teknősök nem annyira érzékenyek a víz tisztaságára, mint a halak, de a "piszkos", bomló anyagokkal telt vízben a megbetegedés valószínűsége, és egyes fertőzések elterjedése sokkal nagyobb valószínűségű. Az ilyen minőségű víznek nem csak a látványa, de a szaga sem tartozik az "elviselhető" kategóriába. Arról nem is beszélve, hogy a tiszta vízben úszkáló teknős biztos szebb látvány, mintha alig látjuk a hátát. Viszont annál igénytelenebbek, hogy szükség legyen különböző vízminőségi értékek beállítására, mint az akváriumban tartott halaknál. A víz tisztán tartására több lehetőség is van. Ezeket általában a pénzünk, és a hely nagyságának lehetősége határolja be. A legegyszerűbb, hatékony vízszűrőtől a több akváriumos (teknősös - halas - növényes) rendszerig választhatunk a lehetőségek között. A legegyszerűbb a megfelelő hatékonyságú egyszerű vízszűrő. Ez lehet külső, vagy belső szűrő, aljzatban elhelyezett, vagy egyszerűen "belógatott", tapadókorongos. Ebben a pénztárca kapacitása dönt úgy is. Minden esetre a szükséges vízcsere jelentősen csökken (közepes, vagy nagyméretű akvaterráriumnál akár félévente kellene csak), a víz tiszta, és szagtalan marad. Viszont a szűrőbetétet feltétlen szükséges időszakosan, rendszeresen kitakarítani, ami nem nagy dolog egy teljes vízcseréhez képest. Csak teknősök tartásakor a legcélszerűbb megoldásnak a vízbe helyezett, tapadókorongokkal az üveg oldalára erősíthető szűrő látszik. Egyrészt, mert a legkényelmesebb takarítani, másik pedig az, hogy a vízben lebegő anyagokat közvetlenül kiszűri. Az ékszerteknősök annyira aktívak a vízben, hogy azt állandóan felkavarják. Így a leülepedni akaró anyagok nagy része az aljzatról állandóan felkeveredik, előbb-utóbb ezek a szűrőbe kerülnek.
A szűrő kiválasztásánál fontos szempont, hogy a teknősök helyén mennyi víz van (hány liter). A megfelelő méretű szűrőt ugyanis ez alapján kell kiválasztani. Ismét megjegyzem, hogy a fogalmakat ne keverjük össze! Ha veszünk egy 60 literes akváriumot, abba kb. 20-25 liter víz lesz! Tehát ehhez a 20-25 liter vízhez kell venni a megfelelő méretű szűrőt! A megfelelő méretű szűrő kiválasztása azért fontos, mert az alul méretezett szűrő igen rövid idő alatt eldugul, telítődik, és nagyon sűrűn kell a betétet tisztítani. A túlméterezett szűrőből viszont a víz olyan erővel jön ki, annyira keveri a vizet, hogy a teknőseink "csak pörögnek, mint a körhintán a vidámparkba".
Abban az esetben, ha a teljes szűrő, és a kivezető cső is a víz alatt van, a szűrőt célszerű úgy beállítani, hogy az abból kiáramló víz az aljzat felé irányuljon közel 45°-s szögben, és megcélozza a vízmelegítőt. Ezáltal az aljzatot sem rendezi át, a vízmelegítő által felmelegített vizet pedig tovább viszi, biztosítva ezzel, hogy mindenhol közel egyenlő hőmérsékletű víz legyen. Értelemszerűen, ha nem az akvaterrárium oldalára tesszük fel a tapadókorongok segítségével a szűrőt, hanem az aljzatra helyezzük (biztonságosabb megoldás!), akkor felfelé közel 45°-ba irányuljon a kiáramló víz, lehetőleg a vízmelegítő fölé. Nem ajánlott megoldás, ha vízszintesen, rossz megoldás, ha függőlegesen áramlik ki a víz a szűrőből bármely irányba. Nagyméretű akvaterráriumok esetén az első esetben rétegződik a víz hőfoka, nem tud megfelelően keveredni, az alja jelentősen hűvösebb lesz, mint a legfelső réteg. Az utóbbi esetben pedig nagy részben az aljzatról, vagy a felszínről visszaverődő, már szűrt víz kerül újra a szűrőbe, nincs kellő keveredés, a többi részen nem lesz megfelelő szűrés.
A szűrőt az akvaterrárium olyan részére helyezzük el, ahol bármikor könnyem hozzáférünk, a szűrő csere-tisztítás gyorsan, és könnyen lebonyolítható mindennemű átrendezés nélkül. Érdemes megjegyezni, hogy a szűrőt sokkal biztonságosabban kell rögzíteni, mint ahogy azt mi elképzeljük. A 2-3 éves teknősök (a nagyobbakról már nem is beszélve) előszeretettel cipelgetik a szűrőt, ha sikerül elmozdítaniuk (márpedig egy idő után biztosan)!
A szűrők fajtájának, márkájának kiválasztása egyéni ízlés szerint történik, nem is kívánom egyik fajtát sem reklámozni.
Azt azonban megjegyezném, hogy a külső szűrő árban jelentősen, nagyságrendekkel drágább, de használati szempontból összehasonlíthatatlanul jobb, és kényelmesebb. Először is nem a szűrő van az akvaterráriumban, hanem csak a cső vége, az is eldugva valami kő, vagy esetleg növény alá-mögé, látvány szempontjából sokat jelenthet. Ha meg elég nagy az akvaterráriumunk, a visszavezetett vizet megoldhatjuk úgy is, hogy kis csobogót, vagy vízesést működtet. Másodszor pedig nem kell állandóan bele nyúlkálni a teknősök vizébe a napi, vagy max. kétnapi szűrőtisztítás alkalmával. Főleg, ha jó nagy akváriumunk van, és alaposan leraktuk a szűrőt, a tekiktől biztonságosan.
A víz fűtése
Az ékszerteknősök eredeti élőhelyei az esetek túlnyomó részében hazánknál melegebb éghajlati övezetben vannak, minek következtében a nyári időszakot kivéve sokkal melegebb időjáráshoz, magasabb átlaghőmérséklethez vannak szokva. Nem beszélve arról, hogy a tavak, patakok, folyók vízmennyisége összehasonlíthatatlanul nagyobb, mint a lakásban lévő akvaterrárium mérete. Az akvaterrárium vízmennyiségének a hőtartása ezáltal sokkal kisebb, viszonylag gyorsan reagál a környezeti hőmérséklet változásokra, hőfoka eléggé ingadozik. A vörösfülű ékszerteknősről elterjedt már, hogy igen szélsőséges környezetben is képes megélni nagyon jó alkalmazkodó képességei révén. Ez azonban nem egészen jellemző, és nem érdemes kipróbálni. A hidegebb környezetben még ezek a teknősöknek is lelassul az életritmusa, kevesebbet esznek, kevesebbet mozognak. Nem biztos, hogy látványnak is megfelelő egy alig mozgó, vízben csak jóformán lebegő ékszerteknős. Ráadásul nem mindegyik fajnál van ilyen adottság, sok faj nagyon is érzékeny a hőmérsékleti változásokra.
Mindenképpen szükséges gondoskodni a víz egyenletes hőmérsékleten tartásáról. Erre a célra nagyon megfelelő a halas-akváriumoknál használatos vízfűtő. Fontos szempont a megfelelő méretű fűtő kiválasztása. A lenti táblázat egy ajánlás a terráriumban lévő vízmennyiséghez megfelelő teljesítményű vízfűtő kiválasztásához. Régebben ez a méretezés nagyon fontos dolog volt, mert egy fix beállítású fűtő behelyezésére volt csak lehetőség. Ekkor az alul méretezett fűtő nem tudta a megfelelő hőfokra melegíteni a vizet, a túlméretezett fűtő pedig az igényeltnél jóval feljebb melegítette. Még ma is lehet kapni ilyen vízfűtőket, bár jóval olcsóbbak, megvétele nem ajánlott.
Csak olyan vízfűtőt érdemes vásárolni, ami hőfokszabályzós, de a táblázat ajánlását ekkor is mindenképp szükséges figyelembe venni. A többségük általában 18°C - 32°C hőmérséklet közötti tartományban állítható, ami a teknősök vízhőmérsékleti igényeit bőven kielégíti. Mellékesen hosszabb távon sokkal gazdaságosabb, takarékosabb, mert a víz megfelelő hőmérsékletének elérésekor automatikusan kikapcsol, és csak a víz kezdeti lehűlésekor kapcsol vissza.
Még egyazon fajon belül is a víz hőmérsékletéről eléggé megoszlanak a vélemények. Egyesek szisztematikusan 25°C - 28°C hőmérsékletet tartanak szükségesnek, míg mások szerint elegendő a 22°C - 25°C. A legjobb megoldás, érdemes figyelembe venni a szakemberek, hivatalos internet oldalak ajánlásait.
Ami viszont nagy általánosságban elfogadott vélemény:
Nem ajánlott 22°C hőmérséklet alá menni.
A teknősök életritmusa láthatóan lelassul, nem lesznek olyan mozgékonyak, mint szeretnénk, kevesebbet esznek, sokat vannak majdnem mozdulatlanul a víz alatt
Vannak olyan fajok, melyek kifejezetten a meleg vizet igénylik, 22°C alatt már könnyen megfáznak, tüdőgyulladást kaphatnak
Nem ajánlott 28°C hőmérséklet fölé menni.
Szükségtelen! Hazánkban nem igen lehet kapni olyan ékszerteknős fajt, amelyik az ilyen magas hőmérsékletű vizet igényelné.
Minél melegebb a víz, a vízben lévő szerves anyagok bomlási folyamata annál gyorsabb. Magasabb hőfokon a szűrőnk nem biztos, hogy kellő időbe, kellő mennyiségben ki tudja ezeket a szerves anyagokat szűrni, mielőtt ezek jelentős bomlásnak indulnának. A mechanikai szűrőkön ezek a felbomlott szerves anyagok gyakorlatilag "átsétálnak", visszakerülnek az akvaterrárium vizébe, annak minőségét gyorsan rontják. Hiába működik jól a szűrőnk, a víz gyorsan, rövid idő alatt zavaros, büdös lesz, és meg leszünk győződve, hogy elromlott a szűrő.
Hosszú távon teljesen felesleges villanyáram pazarlás.
Az ékszerteknősöket 1 - 2 éves korig általánosan ajánlott 25°C - 28°C hőmérsékletű vízben tartani.
Saját tenyésztésű, vagy az üzletben vásárol kis teknősöket nagyon ajánlott ezen a vízhőmérsékleten tartani. Ez a hőfok bizonyos környezeti biztonságot ad nekik, életritmusuk normális, ezáltal a fejlődésük, növekedésük megfelelő szinten lesz.
Nem ajánlott a hőmérsékletet változtatgatni.
Még a legszélsőségesebb körülményekhez alkalmazkodni képes ékszerteknősöknek is van tűrési határa. A rendszertelen, gyors hőmérséklet változásokat bizonyos stresszként érik meg, hőháztartásuk összezavarodhat, könnyebben kaphatnak el bizonyos betegségeket, elsősorban könnyen megfázhatnak.
Vannak, akik az évszakok változásai alapján változtatgatják az akvaterrárium vizének hőmérsékletét. Természetesen ez sem mehet egyik napról a másikra. Valójában ez egy magánjellegű, de szükségtelen dolog, igazából nem ajánlott megoldás.
Általánosan elfogadott vélemény, hogy - amennyiben szükséges, vagy valami indokolja - napi 1°C-al változtassuk a terrárium vizének hőfokát a kívánt érték eléréséig. Ez nagyjából megegyezik azzal az általános véleménnyel, hogy az esetleges teleltetési ciklus átállásához közel 2 - 3 hét szükséges.
Amennyiben a hőmérsékletet emelni szeretnénk, ez történhet sokkal gyorsabban is a kívánt hőfok eléréséig. Napi 2°C - 3°C hőmérséklet emelkedésnek nincs kockázati tényezője.
Természetesen az itt leírt hőmérsékleti adatok csak ajánlások, óvatosságból megadott adatok. Mindenki a belátása szerint használja fel ezeket, de szükséges megjegyezni, hogy a gyors hőmérséklet csökkenésnek, a gyors, nagy hőmérséklet emelkedésnek, vagy a nagyobb, rendszertelen hőingadozásnak nagyon sok buktatója van, nagy a rizikója.
AJÁNLOM AZ OLDALT
